Várhatóan 2015-ben jelennek majd meg az első tudományos közlemények abban a szabad elérésű Britt internetes tudományos folyóiratban, mely szerkesztését a szigorú szakmai bizottsággal teljesen egyenrangú módon érintett laikus (beteg) is végzi majd.

A BioMed Central (szabad elérésű tudományos kiadó) közleményben adta tudtul, hogy olyan folyóiratot indít, melynek szerkesztői tanácsában a közlemények témái által érintett betegek is aktívan vesznek részt. A Research Involvement and Engagement nevű folyóirat deklaráltan minden publikációját a laikusokból is álló szerkesztőbizottság véleménye alapján hagyja majd jóvá, vagy veti el.

A tudományos világban ilyenre korábban nem volt példa, de információim alapján többen készülnek hasonló megoldással.

Az apasági vizsgálat már a terhesség alatt is elvégezhető a magzat veszélyeztetése nélkül. A legmodernebb technikával, komoly bioinformatikai háttérrel minimum 99,95%-os valószínűséggel zárható ki, vagy állapítható meg a vizsgált személy apasága.

E pontossági szint eléréséhez a vizsgálatot végző központok a felkészülési és fejlesztési időszak alatt 36400 vizsgálatot végeztek el, ez az adatmennyiség kell ahhoz, hogy egy új eset vizsgálatakor a megfelelő biztonsággal lehessen kizárni, vagy valószínűsíteni valaki apaságát.

A születés előtti non-invazív apasági vizsgálat már Magyarországon is elérhető – erre a linkre kattintva további tájékoztatást kaphat.

Forrás: Ryan A. et al.: Informatics-based, highly accurate, noninvasive prenatal paternity testing. Genet Med 2013:15(6):473–477

 

Az ibuprofen egy régóta ismert, hatásos fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszer, mely recept nélkül is elérhető a gyógyszertárakban. Ennek a jól ismert fejfájás-csillapítónak új hatását írták le egy nemzetközi kutatási projekt során: kisérleti körülmények között képes meghosszabbítani a vizsgált élesztőgomba sejtek, férgek, illetve gyümölcslegyek életét.

A hatásmechanizmust is sikerült feltérképezni, úgy tűnik hogy bizonyos aminosavak (elsősorban a triptofán) sejtbe történő bejutásának gátlásán keresztül fejti ki a hatását. A gátlás nem túl jelentős, az ibuprofen csupán 15-20%-kal csökkenti a sejtbe bejutott triptofán mennyiségét, ugyanakkor ez a csökkenés elegendő ahhoz, hogy a kisérlet alanyainak élete meghosszabbodjon – az élesztőgombáké átlagosan 17%-kal.

Ez a felfedezés két területen is ujdonságot jelent: egyrészt egy régi, és jól ismert gyógyszermolekulával kapcsolatban írtak le egy új hatást; másrészt ugyancsak újdonságnak számít az a feltételezés, hogy az aminosavak sejtekbe történő felvétele a sejt életének meghosszabbodásához vezet.

Természetesen nem szabad az itt leírtakat túlértékelni. Ami az élesztőgombáknál, illetve a férgeknél és muslicáknál hatásos, az nem biztos hogy hatékony az embernél is. Még hosszú ídő, sok kutatás kell ahhoz, hogy ennek a felfedezésnek a humán vonzatai tisztázódjanak.

Forrás: He C, Tsuchiyama SK, Nguyen QT, Plyusnina EN, Terrill SR, et al. (2014) Enhanced Longevity by Ibuprofen, Conserved in Multiple Species, Occurs in Yeast through Inhibition of Tryptophan Import. PLoS Genet 10(12): e1004860. doi:10.1371/journal.pgen.1004860

A kutatók azt vizsgálták, hogy kontrollált körülmények között az alacsony glikémiás indexű*) diéta hogyan befolyásolja a legfontosabb szív- és érrendszeri kockázati paramétereket (koleszterin szint, LDL-koleszterin szint, HDL-koleszterin szint, triglicerid szint), milyen hatással van a szisztolés vérnyomás-értékekre, és van-e hatása a vércukor és inzulin eredményekre.

A vizsgálat eredménye alapján az alacsony GI ételek fogyasztása átlagos szénhidrát-bevitelű diéta esetében semmilyen előnyös hatást nem mutatott: a kardiovaszkuláris kockázati tényezők, illetve az inzulin-rezisztencia nem módosult.

Az alacsony GI ételek fogyasztása csak azoknál a személyeknél volt hasznos, akik a napi energia-bevitelüket főleg szénhidrátból fedezték – magyarul csak akkor volt bizonyíthatóan hasznos az alacsony GI ételek fogyasztása, ha túlzott szénhidrát-fogyasztású személyeknél vizsgálták a hatását. Átlagos, normál táplálkozás esetében az alacsony GI ételek fogyasztása nem jelent pozitív hatást.

Forrás: Sacks, F.M. et al.: Effects of High vs LowGlycemic Index of Dietary Carbohydrate on Cardiovascular Disease Risk Factors and Insulin Sensitivity. The OmniCarb Randomized Clinical Trial. JAMA. 2014;312(23):2531-2541. doi:10.1001/jama.2014.16658

*): Glikémiás Index (GI): a tápanyagra jellemző számított érték, mely azon alapszik, hogy a tápanyag szénhidrát tipusából egy adott mennyiség elfogyasztása után hogyan emelkedik a vércukor érték összehasonlítva a szőlőcukor (glükóz) fogyasztásával. Például: 50 gram burogonya eredetű szénhidrát GI értéke magasabb, mint 50 g sárgarépa eredetű szénhidrát GI-je.

Észak-ír kutatók összefoglaló munkában elemezték a folsav és a hozzá kapcsolódó B vitaminok (B12 és B6) szerepét az egészséges, optimális agyi működés szempontjából. Megállapították, hogy a szervezet legkorábbi fejlődési szakaszában, már a méhen belül is nagyon fonos a folsav, B6 és B12 ellátottság, alapvetően az egész életre kihatással van a megfelelő vitaminszintek biztosítása.

Felnőttkorban, idősebbek esetében már régebb óta tisztában vagyunk azzal, hogy e vitaminok szerepet játszanak a megfelelő szellemi képességek birtoklásának (kognitív funkcióknak), a méhen belüli szerepük azonban csak az utóbbi évtizedben vált világossá. Megállapításaik szerint a DNS metiláció, a replikáció szabályozása, a C1 metilációs ciklus működésén keresztül pozítív epigenetikai, magzat-fejlődési és agyfejlődést elősegítő hatásuk is van.

Forrás: C. McGarel, K. Pentieva, J. J. Strain and H. McNulty. Emerging roles for folate and related B-vitamins in brain health across the lifecycle. Proceedings of the Nutrition Society, available on CJO2014. doi:10.1017/S0029665114001554.