A külföldi utazás elősegíti a rezisztens bélbaktérium-fertőzés kialakulását és terjedését

Az egzotikus vidékek látogatása maradandó élmény. Nemcsak Önnek, de mikrobiomájának is. Egy holland vizsgálat világított rá arra, hogy a külföldi utazás során nagy az esélye annak, hogy valaki veszélyes mikrobákkal fertőződik.

A COMBAT nevű klinikai vizsgálatban Hollandiában 2001 másik országba utazó, illetve 215 otthon hagyott családtag vett részt. A résztvevők az utazás előtt, ill. hazaérésük után közvetlenül, majd 1, 3, 6 és 12 hónappal székletmintát adtak és ebben vizsgálták egy potenciális kórokozó, az ESBL-termelő Enterobacteriaceae (ESBL-E) baktériumok jelenlétét. (Ezek a mikroorganizmusok antibiotikumra nem reagáló súlyos fertőzéseket tudnak okozni, különösen akkor, ha valaki legyengült).

Utazás előtt az alanyok túlnyomó részénél (1847 személynél) nem volt jelen ESBL-E; több mint harmaduk (34,3%) viszont közülük a visszaérkezést követően ESBL-E pozitívvá váltak. Ennek az esélye a legnagyobb a Dél-Ázsiába utazók között volt a legnagyobb mértékű; három negyedük szerzett be ESBL-E-t. A betegek alapos kikérdezése alapján az ESBL-E jelenlétének valószínűségét fokozta az utazás alatti antibiotikum-használat; az utazás alatti és azt követő hasmenés; illetve az, ha az illető idült bélgyulladásban szenvedett már az utazás előtt is. Az ESBL-E a hazatérés után többnyire eltűnt, bár 11,3%-nál a kórokozó 12 hónap után is kimutatható volt.  Ráadásul a kórokozó az érintettek 12%-ánál a családtagokat is megfertőzte.

Forrás:

Arcilla M.S. et al.: Import and spread of extended-spectrum β-lactamase-producing Enterobacteriaceae by international travellers (COMBAT study): a prospective, multicentre cohort study. Lancet / Infectious Diseases, Vol 17 Issue 1 p78-85 (2017) DOI:https://doi.org/10.1016/S1473-3099(16)30319-X

Az emelkedett koleszterinszint csökkentésében segíthet a B12 vitamin pótlása

A www.napidoktor.hu oldalon újra megjelent egy korábbi beszélgetés, melyben a koleszterin-szint emelkedését, illetve a B12 vitamin szerepét foglaltuk össze laikusok számára is érthető formában.

IDE kattintva elolvasható az írás.

A koleszterinre szükségünk van. Az emelkedett koleszterin szint csökkentésére elsősorban nem a diéta alkalmas – célszerű megpróbálkozni a B12 vitamin visszapótlásával, igen gyakran ennyi már elegendő is.

A drBEZZEGH B6-9-12 táplálékkiegészítő kapszula alkalmas a hiányzó B12 vitamin visszapótlására. Próbálja meg – nem ritkán már ennyi elegendő az emelkedett szint csökkentéséhez.

B12 vitamin modellje – az egyik legősibb molekula, főként állati eredetű élelmiszerben található, ezért a vegán, vegetariánus diéta esetében feltétlenül gondoskodni kell a pótlásáról.

A hosszú és mentálisan egészséges élethez szükséges a magas szénhidrát tartalmú diéta

A magas szénhidrát és alacsony protein tartalmú diéta állatkisérletekben egyértelműen meghosszabbítja az egészséges mentális állapotot és az állatok életét – jelent meg egy Ausztrál (Sidney) kutatócsoport alapos vizsgálatainak eredményeit összefoglaló közleményben 2018. november 20-án, a neves Cell folyóiratban. (https://www.cell.com/cell-reports/fulltext/S2211-1247(18)31674-7)

A vizsgálat során kísérleti egereket alacsony fehérje- és magas szénhidrát-tartalmú diétán tartottak, és megállapították, hogy ezek az állatok élete hosszabb lett, és mentális, kognitív teljesítőképességük („szellemi” képességük), valamint memória-teljesítményük is javult a többi kísérleti állatéhoz viszonyítva.

Napjaink egyik legfontosabb népegészségügyi kérdése a társadalom idősödése, és a szellemi teljesítőképességüket elveszítő idős emberek arányának növekedése. A Demencia kezelésére szolgáló gyógyszerek tekintetében nincs olyan áttörő szer, ami megoldást jelenthetne erre a kérdésre – ezért fordul egyre nagyobb figyelem a megelőzésre: az életmódra, és ezen belül az étkezés kéréseire.

A földünkön számos jól ismert terület létezik, ahol az ott élők feltűnően tovább élnek másoknál, és lényegesen jobb mentális és fizikai állapotban vannak. Számos vizsgálat próbálta megfejteni e jelenségnek a titkát, és általában az életmódban, az étkezésben találták meg azokat a statisztikailag is értelmezhető eltéréseket, amelyek összefüggésbe hozhatók a hosszabb és mentálisan egészségesebb élettel.

A Mediterrán területek lakóinál, illetve Japán Okinawa szigetén lakóknál is azt tapasztalták, hogy a kalória bevitel 9-10%-át teszi ki csupán a fehérje (Okinawán ez első sorban a hal, de a Mediterrán régióban is jelentős a hal aránya). A szénhidrás forrása pedig általában komplex szénhidrát – Japánban például elsősorban az édesburgonya.

Az Ausztrál kutatók által most közölt vizsgálat nagyjából ezt a helyzetet modellezte, azzal, hogy az állatokat nem korlátozták a tápanyag mennyiségében, csak az arányokat rögzítették (a protein tartalom 5%, 10%, 15% és 19% volt az összehasonlított csoportokban, valamint létrehoztak egy olyan csoportot, ahol vegyes étkezést biztosítottak, de a szükséges mennyiséget 20%-kal korlátozták – magyarul diétáztatták, kis mértékben éheztették ezeket az álatokat). A szénhidrát forrás elsősorban keményítő volt (növényi poliszacharidok), a fehérje pedig főként tej, tejtermék – kazein, és más, elsősorban a sajtokban előforduló proteinek.

Wahl et al., 2018, Cell Reports 25, 2234–2243 November 20, 2018 a 2018 The Author(s). https://doi.org/10.1016/j.celrep.2018.10.070

Biokémiai és molekuláris genetikai módszerekkel (gén-expresszió vizsgálatokkal), a központi idegrendszer szövettani vizsgálatával, végül memória- és kognitív tesztekkel vizsgálták a csoportokat. Különös hangsúlyt kapott az idegrendszer vizsgálatában a hippocampus területének vizsgálata (itt az idegsejtek elágazódási-sűrűségét nézték – a dendritek denzitását vizsgálták). Erre a területre azért fókuszáltak, mert az Alzheimer demencia során elsősorban itt láthatók eltérések.

Az eredmények alapján megállapították, hogy a magas szénhidrát és alacsony fehérje tartalmú étrend javítja a hippocampus állapotát, a sejtek elágazódása, a dendrit-tüskék száma sokkal magasabb marad, és az elvégzett memória, illetve szellemi teljesítőképességre vonatkozó tesztekben is sokkal jobb eredményt értek el ezek az állatok.

Az állatkisérletek eredményei természetesen nem vonatkoztathatók az emberre, azonban mindenképpen arra ösztönzik a világ tudományos kutatói köreit, hogy vizsgálataikat ebben az irányban folytassák tovább.

Forrás:

Wahl et al.,: Comparing the Effects of Low-Protein and High- Carbohydrate Diets and Caloric Restriction on Brain Aging in Mice. Cell Reports 25, 2234–2243, 2018

https://doi.org/10.1016/j.celrep.2018.10.070

 

A genetikai hajlam nem mentség az elhízásra

Egy, a napokban megjelent közlemény szerint azok a személyek, akiknél genetikailag bizonyítottan nagyobb a hajlam az elhízásra, jól megválasztott egészséges diétával bizonyosan nem fognak elhízni, illetve magasabb testsúly esetén nagyobb arányú fogyásra lesznek képesek, mint azok a személyek, akiknél ilyen genetikai hajlam nincsen jelen.

A New Orleansban működő Tulane Egyetem kutatócsoportja több mint 14 000 egészségügyi dolgozó elhízásra vonatkozó genetikai hajlamát vizsgálta meg, illetve kérdőíves alapon 1986 óta nyomon követte étkezési szokásaikat, és ellenőrizték testsúlyuk változását, illetve a BMI alakulását.

Eredményeik alapján egyértelműen látható, hogy az a csoport, ahol a hajlam az elhízásra genetikai okok miatt nagyobb volt, de a három egészséges diéta valamelyikét betartva étkezett, a hajlam ellenére nem alakult ki elhízás; illetve, ha magasabb volt a testsúlyuk, a diéta betartásával a fogyás mértéke nagyobb volt, mint az a genetikai hajlammal nem rendelkező csoport tagjainál volt észlelhető.

A diéta összetevőinek egyenkénti vizsgálatából kiderült, hogy a testsúly növekedésért leginkább a transz zsírok (panírozott, rántott ételek), a gyümölcslé és az édesített üdítő italok voltak felelősek.

Ez a tanulmány alapján nincs mentség: a genetikai hajlam megléte nem igazolja az elhízást. Jól megválasztott, és következetesen betartott egészséges étrend segítségével hosszú távon is fenntartható az alacsonyabb egészségügyi kockázatot jelentő optimális testsúly.

Forrás:
Wang T et al: Improving adherence to healthy dietary patterns, genetic risk, and longterm weight gain: gene-diet interaction analysis in two prospective cohort studies. BMJ 2018; 360 doi: https://doi.org/10.1136/bmj.j5644 (Published 10 January 2018)

http://www.bmj.com/content/360/bmj.j5644