A genetikai hajlam nem mentség az elhízásra

Egy, a napokban megjelent közlemény szerint azok a személyek, akiknél genetikailag bizonyítottan nagyobb a hajlam az elhízásra, jól megválasztott egészséges diétával bizonyosan nem fognak elhízni, illetve magasabb testsúly esetén nagyobb arányú fogyásra lesznek képesek, mint azok a személyek, akiknél ilyen genetikai hajlam nincsen jelen.

A New Orleansban működő Tulane Egyetem kutatócsoportja több mint 14 000 egészségügyi dolgozó elhízásra vonatkozó genetikai hajlamát vizsgálta meg, illetve kérdőíves alapon 1986 óta nyomon követte étkezési szokásaikat, és ellenőrizték testsúlyuk változását, illetve a BMI alakulását.

Eredményeik alapján egyértelműen látható, hogy az a csoport, ahol a hajlam az elhízásra genetikai okok miatt nagyobb volt, de a három egészséges diéta valamelyikét betartva étkezett, a hajlam ellenére nem alakult ki elhízás; illetve, ha magasabb volt a testsúlyuk, a diéta betartásával a fogyás mértéke nagyobb volt, mint az a genetikai hajlammal nem rendelkező csoport tagjainál volt észlelhető.

A diéta összetevőinek egyenkénti vizsgálatából kiderült, hogy a testsúly növekedésért leginkább a transz zsírok (panírozott, rántott ételek), a gyümölcslé és az édesített üdítő italok voltak felelősek.

Ez a tanulmány alapján nincs mentség: a genetikai hajlam megléte nem igazolja az elhízást. Jól megválasztott, és következetesen betartott egészséges étrend segítségével hosszú távon is fenntartható az alacsonyabb egészségügyi kockázatot jelentő optimális testsúly.

Forrás:
Wang T et al: Improving adherence to healthy dietary patterns, genetic risk, and longterm weight gain: gene-diet interaction analysis in two prospective cohort studies. BMJ 2018; 360 doi: https://doi.org/10.1136/bmj.j5644 (Published 10 January 2018)

http://www.bmj.com/content/360/bmj.j5644

Cservölgy Életösvény – Dr. Patay Gábor, Dr Tóth Edit, Dr. Bezzegh Attila

Magyarország 2017-ben valószínűleg világelsővé vált (sok más mellett) az egy főre eső életmódtanácsadók számában. Ez egyrészt honfitársaink gyors és szemfüles vállalkozásfejlesztését dicséri, miközben rámutat arra, hogy milyen nagy igény van manapság komplett megoldásokra, milyen mértékben vált problémává az az élet, amit élünk.

Mindennapjainkban az első számú kihívást a legnagyobb veszélyforrás, az élelmiszer jelenti. Még most, 2018-ban is annak bűvkörében élünk, hogy a kiegyensúlyozott (mondjuk úgy: egészséges) táplálkozáshoz elég megfelelően megválasztani a tápanyagok összetételét, apró fehér dobozokból pótolni az aktuálisan divatosnak kikiáltott vegyületeket és néha meglátogatni a konditermet. A dolog talán túlmutat ezen. Egy picit…

Pontosan ez volt az oka annak, hogy hárman (Dr. Patay Gábor, Dr. Tóth Edit és Dr. Bezzegh Attila) figyelmünket egy komplex megoldás – Cservölgy Életösvény – előkészítésére irányítsuk:

  1. Betegeink problémáját közösen, több területen tevékenykedő orvos-csapat próbálja beazonosítani. Ennek a munkának része nemcsak a beteg panaszainak felmérése, de környezeti, családi és egyéb hátterének feltérképezése is. Nem kezelünk tüneteket, célunk a mögöttes okok felderítése. Az első találkozó egy olyan helyszínen történik, ahol az orvos-beteg kommunikációt semmi sem zavarhatja meg: a természetben.
  2. A laboratóriumi vizsgálatok eredményét nemcsak kézbe adjuk, de azokat a beteggel közösen értékeljük, az abból levonható következtetéseket közérthetően tárgyaljuk meg. Eközben szem előtt tartjuk, hogy nem a laborértékeket, hanem a beteget szeretnénk meggyógyítani. A mintavételekre és a kontrolvizsgálatokra Budapesten van lehetőség.
  3. A kívánatos módosításokat (legyen az a gyógyszerek mennyiségének folyamatos leépítése vagy a fogyasztott élelmiszer összetételének átalakítása) nem sokk-szerűen alkalmazzuk és ugyanakkor figyelemmel vagyunk a beteg élethelyzetére, életmódjára és körülményeire is.
  4. A terápia során nem csak azt mondjuk meg, hogy MIT lenne célszerű enni, hanem megmutatjuk, hogy ezt HONNAN tudja a beteg a legkönnyebben beszerezni. Ha szükséges, a páciens fizikai aktivitásáért felelős személy is bekapcsolódhat a munkába.
  5. Az állapotváltozást nem napi- vagy havi skálán, hanem éves viszonylatban értékeljük, hiszen elsődleges célunk a beteget megkímélni a sokkszerű változásoktól, melyre a szervezete védekezéssel válaszolhat.

Célunk az, hogy a beteg életcéljait és aktivitását legkevésbé befolyásoló rendszert hozzunk létre, melynek eredményeként még hosszú évekig aktív lehet.

Rövidesen elérhetővé válik a Cservölgy Életösvény – a megoldás. Figyelje további tájékoztatásainkat.

Sokkal kevesebb idegsejt pusztul az Alzheimer kórban, mint azt korábban gondoltuk

Gyakorlatilag 180 fokos fordulatot jelent az Alzheimer betegség kutatásában egy, a közelmúltban a Nature-ben megjelent, kanadai-francia kutatóktól származó közlemény.

Az Alzheimer kórt mindeddig az időseknél megjelenő neuro-degeneratív megbetegedésnek tartottuk, amely során az idegsejtek jelentős, progresszív elvesztését és az idegvégződések, szinapszisok pusztulását feltételeztük. A most megjelent közlemény vizsgálati eredményei alapjaiban kérőjelezik meg ezt a nézetet.

A vizsgálat során több mint 170 személyt vizsgáltak – a páciensek az Alzheimer-kór különböző szakaszaiban szenvedtek. A vizsgálatokat Salah El Mestikawy (Douglas Mental Health University Institute, Kanada) és Stéphanie Daumas (Université Pierre et Marie Curie, Franciaország) irányították, és megállapították, hogy a megbetegedés az idegi és a szinaptikus markerek csekély csökkenésével jár csupán. A kutatók által vizsgált nyolc idegi és szinaptikus marker a betegek prefrontális agykérgében minimális szinaptikus veszteséget mutatott, és ez szöges ellentétben állt a korábbi feltételezésekkel.

A kutatók megkísérelték ezeket az észlelt kisebb szinaptikus veszteségeket az alanyok demencia-szintjével összefüggésbe hozni. Eredményeik azt mutatják, hogy a szinaptikus biomarkerek csökkenése alig, vagy nem gyakorol hatást ​​a résztvevők kognitív képességére.

A tanulmány azt sugallja, hogy a demencia szinaptikus diszfunkcióhoz kapcsolódik, nem pedig a páciens agyának és agysejtjeinek morfológiai károsodásához. Ennek a diszfunkciónak az azonosítása a későbbiekben a betegség hatékony kezeléséhez is elvezethet. Jelenleg a demencia-ellenes kezelés fő célja a szinaptikus pusztulás lassítása volt. A vizsgálat alapján módosítani kell a terápiás célt.

Forrás:

Poirel et al.: Moderate decline in select synaptic markers in the prefrontal cortex (BA9) of patients with Alzheimer’s disease at various cognitive stages. Nature / Scientific Reports | (2018) 8:938 | DOI:10.1038/s41598-018-19154-y

www.nature.com/articles/s41598-018-19154-y

 

Jobban alszanak, és intelligensebbek azok a gyermekek, akik hetente legalább egyszer halat esznek

A rendszeres halfogyasztás eredőjeként a gyermekek intelligenciája magasabb, és kevesebb az alvási problémájuk – derül ki a Pennsylvania Tudományegyetem (USA) közelmúltban megjelent munkájából. A „halfogyasztó” gyermekek csoportjában átlagban 4 ponttal magasabb az IQ vizsgálati eredmény, mint azokban a csoportokban, akik ritkábban vagy egyáltalán nem fogyasztanak halat – jelent meg a Nature folyóiratban publikált közleményben.

Számos korábbi vizsgálat már kimutatott összefüggést az omega-3 zsírsavak fogyasztása és a magasabb intelligencia, illetve az omega-3 zsírsavak és a jobb alvás között – de a különböző vizsgálatok nem kutatták az esetleges további, belső összefüggéseket. A most megjelent munka integrálja az eddigi eredményeket, és az alvást tartja a legfontosabb kapocsnak a halfogyasztás, és az IQ növekedése között.

A vizsgálat során 541 kínai gyermeket vizsgáltak, akik életkora 9-11 év közötti, 54 százalékuk fiú és 46 százalékuk lány volt. Kérőíveket töltöttek ki, majd IQ teszteket csináltak, és a szülők körében is ellenőrizték a gyermekek táplálkozási és alvási szokásait. Végül a kutatók figyelembe vették, és korrigálták az adatokat a vizsgálatba bevont gyermekekre vonatkozó a demográfiai adatok alapján, beleértve a szülői végzettséget, a foglalkozást és a családi állapotot, valamint a családon belül élő gyermekek számát is.

Az eredmények azt mutatták, hogy a halat fogyasztó gyermekek rendszeresen 4,8 ponttal magasabb átlagot értek el, mint azok, akik ritkán vagy soha sem fogyasztottak halat. Akik időnkénti halfogyasztást jelöltek be 3,3 ponttal magasabb átlag IQ értéket értek el, minta halat nem fogyasztók. A halfogyasztás kevesebb alvászavarral járt együtt, az alvásminőség egyértelműen jobb volt. Az alváshiány - a vizsgálat alapján levont következtetések szerint - antiszociális viselkedés kialakulásához vezet; az omega-3 zsírsavak természetes forrásból történő bevitele csökkenti az antiszociális viselkedés gyakoriságát.

A vizsgálatot végző szakemberek szerint a halfogyasztás komoly egészségügyi előnyökkel jár, mindenképpen fontos hangsúlyozni a változatos, természetes, állati eredetű élelmiszert is tartalmazó étrend jelentőségét a gyermekek optimális pszicho-szociális fejlődésében. A hal fogyasztását a gyermek étrendjébe igen korán célszerű bevezetni – már a 10 hónapos gyermekeknél ajánlott elkezdeni, és emelkedő gyakorisággal két éves korra el kell érni, hogy legalább egy főétkezés hal legyen hetente.

Tánc: ez biztosan véd az öregedéstől. Van rá tudományos bizonyíték.

Állatkísérletekből ismert, hogy a fizikai aktivitás és az érzékszervek együttes ingerlése jótékony hatású az agyra, hatékonyabb mint bármilyen más kezelési eljárás. Egy német (magdeburgi) kutatócsoport a tánc hatását vizsgálta középkorú és idősebb emberek szellemi teljesítőképességére.

Az új, tánctanításon alapuló memória-javító program, amely az új mozgási minták tanulásán alapul, a neuroplaszticitást (a központi idegrendszer tanulási képességeit) tekintve jobb eredményt adott, mint a hagyományos fitnesz tevékenység, fizikai aktivitás.

A kutatás során huszonkét egészséges közép- és időskorú (63-80 év) személyt vizsgáltak, akiket véletlenszerűen tánc-csoporthoz vagy sportcsoporthoz osztottak be, majd elvégeztették velük az egész 18 hónapos tanfolyamot. A vizsgált személyeknél MRI vizsgálatot, BDNF meghatározást és neuropszichológiai vizsgálatokat végeztek el a kiindulási időpontban, majd a 6 és a 18 hónappal kezelés után.

A kutatók az aktivitások befejeztével, 6 hónap elteltével szignifikáns növekedést tapasztaltak a bal oldali precentrális gyrusban (agyi tekervényben) a kontrollhoz képest. Ezt a neuroplasztikus hatást a táncosoknál megfigyelt megemelkedett BDNF plazmaszintek okozhatták, illetve azzal együtt emelkedhettek. A kognitív hatásokat illetően mindkét csoport jelentős javulást mutatott a figyelemben és a verbális memóriában egyaránt. Ezenkívül a parahippocampális agyi régió megnövekedett a „táncosok” csoportjában.

A vizsgálati eredmények azt sugallják, hogy a hosszútávú táncprogramban való részvétel, amely állandó kognitív és motoros tanulást igényel, hasznosabb, mint az ismétlődő fizikai gyakorlatok (testedzés, fitnesz) a középkorú és idősebb emberek agyára nézve.

A tánc rendkívül ígéretesnek tűnik az életkorral összefüggő szürkeállomány-csökkenés kivédésében.

(MRI: Mágnesesrezonancia képalkotás – a központi idegrendszer finom funkcionális vizsgálata speciális képalkotó eszközzel, mely szöveti szintű eltéréseket is képes ábrázolni. BDNF: Brain-derived Neurotrophic Factor, a vér-szérumban kutatási jelleggel mérhető fehérje, mely összefüggést mutat az idegsejtek aktivitásával, fejlődésével, a memória-kapacitás fokozódásával.)

Forrás:

Müller, P. Et al: Evolution of Neuroplasticity in Response to Physical Activity in Old Age: The Case for Dancing. Front. Aging Neurosci., 14 March 2017

https://doi.org/10.3389/fnagi.2017.00056