A koronavírusról tudható ismereteink – 2020. 03. 19-i helyzet

Az előadás: A koronavírusról tudható ismereteink
Előadó: Dr. Bezzegh Attila

Koronavírusjárvány, epidemiológia, pandémia.
Vesztegzár, karantén, oltóanyag. Arcmaszk, fertőtlenítő, izoláció. Határozatlan időtartalmú rendkívüli intézkedések, vészhelyzet, határzár.
Jelen helyzetünk állapota, fertőzési esélyeink, túlélési reményeink. Hol tartunk, mi várható, mit tehetünk?
Kikre és mikre figyeljünk, hogyan dolgozzunk és a legfőbb: hogyan éljünk?

A Digitális Nagyszoba első előadója dr. Bezzegh Attila.
Az orvos beszél, mi kérdezhetünk tőle.

Microbioma – bank fejlesztés

Sváby András Heti Napló című műsorában foglalkozott az általunk fejlesztett vastagbél Mikrobioma bankkal, illetve készített velem egy rövidebb beszélgetést is, amit most mindenki figyelmébe ajánlok – az elmúlt években ez a kérdés foglalkoztat a leginkább, és ezt látom a legfontosabb fejlesztési iránynak is, gyakorlatilag folyamatosan ezzel foglalkozom.

2019-nCoV – az új Coronavírus (összefoglaló)

Összefoglalom, amit ma (2020. január 28-án) fontosnak tartok.

2019-nCoV

Az új járványt okozó vírus a Coronavirus beta, ismert RNS vírus (elektronmikroszkópos felvételen olyan, mint a Nap, a körülötte látható koronával, innen a neve), elvileg a gyenge nátha, illetve enteritisz + nátha igen gyakori kórokozója, azonban néha megvadul: a SARS és a MERS testvére.

SARS: távolkelet, 2000-2004, Severe Acute Respiratory Syndrome;

SARS Coronavirus

MERS: Middle-East RS.

Az utóbbi esetében 30% volt a letalitás, a SARS-nál kb 10-15%.

Az Influenza vírushoz hasonló a letalitási sajátossága: éveken át állatokban terjed, így az emberek tömegei nincsenek antigenitását tekintve felkészült állapotban. Amikor fajt változtat (emberre válik patogénné), hamarabb fejlődik ki a légzési elégtelenség, mint a hatékony immunválasz. Ha ezt sikerül áthidalni, a beteg túléli, ha nem, megfullad (csökkenti, esetenként ellehetetleníti a tüdő légzőhámján keresztüli gázcserét, kb. ugyanúgy, mint az influenza vírus okozta haemorrhaggiás pneumonia – vérzéses tüdőgyulladás – esetében). Azonban az esetek többségében gyenge nátha tünetei mellett átvészelik a betegséget pár nap alatt, némi immunitást is szereznek így, esetleg észre sem veszik.

Most úgy tűnik, hogy nincs ember-ember fertőzés még igazolva, ami jó hír elvileg, azonban a terjedés sebessége mégis sugall valami ilyesmit. Denevér, (macskafélék, kis emlősök) lehetnek a forrás – a kígyó szerepét nagyjából kizárták. Zoonozis a definició szerint, tehát állatról emberre, illetve állati váladék – tárgyak – ember a fertőzés útja. A kínai hatóság által közölt mennyiségnél két-három nagyságrenddel is több lehet a fertőzött, ami persze azt jelenti, hogy nem annyira veszélyes, mert csak 100-200 halott van eddig. Azonban ezer körül van a súlyos állapotban levők száma.

Az inkubáció 7-14 nap, ami sok, és ami nehezíti a járvány követését epidemiológiai eszközökkel. A SARS vírus egyszer csak eltűnt, a MERS is, most is ezt remélik, hogy valamilyen okból egyszer csak a 2019-nCoV (ez a WHO szerinti neve) is leáll.

A maszk valószínűleg véd, a 30 percenként végrehajtott rendes kézmosás ugyancsak (szappan, kefe, legalább fél perc. Fertőtlenítő kézmosó nem kell, az nem segít). Ennek oka az, hogy ugyan cseppfertőzést feltételezünk róla (mint mondtam, az ember-ember fertőzést még ismereteim szerint nem igazolták), de a cseppfertőzéssel a tárgyakra, kilincsre, kapaszkodóra került cseppeket az ember az arcára, szájába, szemére keni, így lehet elkapni. Ha maszkban gondolkodunk, akkor vírusok számára nem átjárható maszk kellene (van ilyen, vagyonokért), illetve szemüveg, és ezeket rendszeresen cserélni kell. A hagyományos papír maszk, fülre akasztva a szenteltvízzel közel azonos hatékonyságú.

Magyarországon vannak helyek, ahol nagyon sokat tudnak a Coronavírusokról, Pécs, Szenthágotai János Kutatóközpontban van a világ egyik vezető kutatói csoportja Dr. Kemenesi Gábor vezetésével. Ezért picit elgondolkodtató, hogy a hazai egészségügyi, közegészségügyi, epidemiológiai kommunikációja mindeddig nem talált magára. Remélem ezen hamarosan változtatnak, és igénybe veszik az ország határain belül jelenlevő szakmai tudást.

A külföldi utazás elősegíti a rezisztens bélbaktérium-fertőzés kialakulását és terjedését

Az egzotikus vidékek látogatása maradandó élmény. Nemcsak Önnek, de mikrobiomájának is. Egy holland vizsgálat világított rá arra, hogy a külföldi utazás során nagy az esélye annak, hogy valaki veszélyes mikrobákkal fertőződik.

A COMBAT nevű klinikai vizsgálatban Hollandiában 2001 másik országba utazó, illetve 215 otthon hagyott családtag vett részt. A résztvevők az utazás előtt, ill. hazaérésük után közvetlenül, majd 1, 3, 6 és 12 hónappal székletmintát adtak és ebben vizsgálták egy potenciális kórokozó, az ESBL-termelő Enterobacteriaceae (ESBL-E) baktériumok jelenlétét. (Ezek a mikroorganizmusok antibiotikumra nem reagáló súlyos fertőzéseket tudnak okozni, különösen akkor, ha valaki legyengült).

Utazás előtt az alanyok túlnyomó részénél (1847 személynél) nem volt jelen ESBL-E; több mint harmaduk (34,3%) viszont közülük a visszaérkezést követően ESBL-E pozitívvá váltak. Ennek az esélye a legnagyobb a Dél-Ázsiába utazók között volt a legnagyobb mértékű; három negyedük szerzett be ESBL-E-t. A betegek alapos kikérdezése alapján az ESBL-E jelenlétének valószínűségét fokozta az utazás alatti antibiotikum-használat; az utazás alatti és azt követő hasmenés; illetve az, ha az illető idült bélgyulladásban szenvedett már az utazás előtt is. Az ESBL-E a hazatérés után többnyire eltűnt, bár 11,3%-nál a kórokozó 12 hónap után is kimutatható volt.  Ráadásul a kórokozó az érintettek 12%-ánál a családtagokat is megfertőzte.

Forrás:

Arcilla M.S. et al.: Import and spread of extended-spectrum β-lactamase-producing Enterobacteriaceae by international travellers (COMBAT study): a prospective, multicentre cohort study. Lancet / Infectious Diseases, Vol 17 Issue 1 p78-85 (2017) DOI:https://doi.org/10.1016/S1473-3099(16)30319-X