A B12 vitamin

Az utóbbi évek vizsgálatai alapján egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szervezet optimális B12 vitamin szintjének elérése nem csupán a megfelelő bevitt mennyiségtől, hanem a vitamin hatékony felszívódásától is függ.

Az orvostudomány fejlődésének, az egészségügyi ellátás színvonal-növekedésének eredményeként jelentős mértékben meghosszabbodott a várható életkor – és ennek eredményeként megnövekedett azoknak a krónikus állapotoknak a jelentősége is, melyek az időskori életminőség romlását okozzák.

Az utóbbi évtizedekben felismertük a B12 vitamin fontos szerepét az idősödés folyamatában. Ugyanakkor komoly gondot jelent a B12 vitamin ellátottság vizsgálata esetében a valódi, arany standard laboratóriumi meghatározás hiánya. A jelentős B12 hiány klinikai megnyilvánulásai régóta ismertek (vészes vérszegénység, irreverzibilis neuropátia), de a szubklinikai hiány okozta elváltozásokkal kapcsolatban is egyre több ismerettel rendelkezünk.

A B12 vitamin a vízben oldódó vitaminok csládjába tartozik, a B vitaminok csoportjának tagja. Szerepet játszik a sejtek anyagcseréjében, részt vez a DNS molkulák szintézisében, azok aktiválásában (metilációjában) – ez utóbbi folyamat során szorosan együttműködik a B9 vitaminnal (folsavval) és a B6 vitaminnal is. A sejtek folyamatos működése során központi szabályozó és energia-felszabadító szerepe is van, elengedhetetlenül szükség van rá a sejtek szaporodásához, érési folyamataihoz, és a napi normál működésükhöz is.

Szerkezete alapján hasonlít más ősi molekula-tipusokhoz: a porfirinváz képezi a struktura alapját, mely ugyanígy megtalálható a vörösvértesteken belüli hemoglobint felépítő hem molekulában, illetve a zöld növények széndioxidot megkötő, szerves anyagot előállító kloroplasztjainak fő komponensében, a klorofilban is. Több apró különbség is van e molekulák között, de a legnagyobb eltérés a gyűrű alakú molekula által közrefogott belső központi térben van: itt ugyanis egy nagyobb atom helezkedik el, ami alapvetően meghatározza a molekula működését. A B12 esetében a középpontban egy kobalt atom található (Co), míg a vér piros oxigén-szállításért felelős hemoglobinjában vas (Fe), és a növények zöld klorofiljában pedig magnézium (Mg) helyezkedik el.

A B12 molekulát csak mikroorganizmusok szintetizálják. Növényekben alig fordul elő, igen kevés kimutatható a kicsirázott magvakban, illetve bizonyos tengeri algákban. Emiatt a tisztán vegetariánus étrenden levő személyeknél a B12 vitamin készletek kimerülése könnyebben következik be ugyanis az étrendjük gyakorlatilag nem tartalmaz B12 vitamint.

Normál táplálék mellett az ember jelentékeny mennyiségű B12 vitamint visz be, de ennek felszívódása az életkor előrehaladtával folyamatosan romlik: kőzépkorú, illetve idősödő, egészséges embereknél a bevitt B12 mennyiségnek alig 2-3%-a szívódik csak fel. B12 főként az állatok belsőségeiben (máj, lép, vér), kisebb mennyiségben a húsban, és még kisebb mennyiségben a tejben és tejtermékekben található. Bizonyos hosszabban érlelt sajtokban, élő baktérium-flórát tartalmazó tejkészítményekben (pl. laktobacillussal készített joghurt, kefir) a baktériumok jelenléte miatt megemelkedika B12 tartalom.