2019-nCoV – az új Coronavírus (összefoglaló)

Összefoglalom, amit ma (2020. január 28-án) fontosnak tartok.

2019-nCoV

Az új járványt okozó vírus a Coronavirus beta, ismert RNS vírus (elektronmikroszkópos felvételen olyan, mint a Nap, a körülötte látható koronával, innen a neve), elvileg a gyenge nátha, illetve enteritisz + nátha igen gyakori kórokozója, azonban néha megvadul: a SARS és a MERS testvére.

SARS: távolkelet, 2000-2004, Severe Acute Respiratory Syndrome;

SARS Coronavirus

MERS: Middle-East RS.

Az utóbbi esetében 30% volt a letalitás, a SARS-nál kb 10-15%.

Az Influenza vírushoz hasonló a letalitási sajátossága: éveken át állatokban terjed, így az emberek tömegei nincsenek antigenitását tekintve felkészült állapotban. Amikor fajt változtat (emberre válik patogénné), hamarabb fejlődik ki a légzési elégtelenség, mint a hatékony immunválasz. Ha ezt sikerül áthidalni, a beteg túléli, ha nem, megfullad (csökkenti, esetenként ellehetetleníti a tüdő légzőhámján keresztüli gázcserét, kb. ugyanúgy, mint az influenza vírus okozta haemorrhaggiás pneumonia – vérzéses tüdőgyulladás – esetében). Azonban az esetek többségében gyenge nátha tünetei mellett átvészelik a betegséget pár nap alatt, némi immunitást is szereznek így, esetleg észre sem veszik.

Most úgy tűnik, hogy nincs ember-ember fertőzés még igazolva, ami jó hír elvileg, azonban a terjedés sebessége mégis sugall valami ilyesmit. Denevér, (macskafélék, kis emlősök) lehetnek a forrás – a kígyó szerepét nagyjából kizárták. Zoonozis a definició szerint, tehát állatról emberre, illetve állati váladék – tárgyak – ember a fertőzés útja. A kínai hatóság által közölt mennyiségnél két-három nagyságrenddel is több lehet a fertőzött, ami persze azt jelenti, hogy nem annyira veszélyes, mert csak 100-200 halott van eddig. Azonban ezer körül van a súlyos állapotban levők száma.

Az inkubáció 7-14 nap, ami sok, és ami nehezíti a járvány követését epidemiológiai eszközökkel. A SARS vírus egyszer csak eltűnt, a MERS is, most is ezt remélik, hogy valamilyen okból egyszer csak a 2019-nCoV (ez a WHO szerinti neve) is leáll.

A maszk nem sokat véd, a 30 percenként vérehajtott rendes kézmosás viszont igen (szappan, kefe, legalább fél perc. Fertőtlenítő kézmosó nem kell, az nem segít). Ennek oka az, hogy ugyan cseppfertőzést feltételezünk róla (mint mondtam, az ember-ember fertőzést még ismereteim szerint nem igazolták), de a cseppfertőzéssel a tárgyakra, kilincsre, kapaszkodóra került cseppeket az ember az arcára, szájába, szemére keni, így lehet elkapni. Ha maszkban gondolkodunk, akkor vírusok számára nem átjárható maszk kellene (van ilyen, vagyonokért), illetve szemüveg, és ezeket rendszeresen cserélni kell. A hagyományos papír maszk, fülre akasztva a szenteltvízzel közel azonos hatékonyságú.

Magyarországon vannak helyek, ahol nagyon sokat tudnak a Coronavírusokról, Pécs, Szenthágotai János Kutatóközpontban van a világ egyik vezető kutatói csoportja Dr. Kemenesi Gábor vezetésével. Ezért picit elgondolkodtató, hogy a hazai egészségügyi, közegészségügyi, epidemiológiai kommunikációja mindeddig nem talált magára. Remélem ezen hamarosan változtatnak, és igénybe veszik az ország határain belül jelenlevő szakmai tudást.