A kutatók azt vizsgálták, hogy kontrollált körülmények között az alacsony glikémiás indexű*) diéta hogyan befolyásolja a legfontosabb szív- és érrendszeri kockázati paramétereket (koleszterin szint, LDL-koleszterin szint, HDL-koleszterin szint, triglicerid szint), milyen hatással van a szisztolés vérnyomás-értékekre, és van-e hatása a vércukor és inzulin eredményekre.
A vizsgálat eredménye alapján az alacsony GI ételek fogyasztása átlagos szénhidrát-bevitelű diéta esetében semmilyen előnyös hatást nem mutatott: a kardiovaszkuláris kockázati tényezők, illetve az inzulin-rezisztencia nem módosult.
Az alacsony GI ételek fogyasztása csak azoknál a személyeknél volt hasznos, akik a napi energia-bevitelüket főleg szénhidrátból fedezték – magyarul csak akkor volt bizonyíthatóan hasznos az alacsony GI ételek fogyasztása, ha túlzott szénhidrát-fogyasztású személyeknél vizsgálták a hatását. Átlagos, normál táplálkozás esetében az alacsony GI ételek fogyasztása nem jelent pozitív hatást.
*): Glikémiás Index (GI): a tápanyagra jellemző számított érték, mely azon alapszik, hogy a tápanyag szénhidrát tipusából egy adott mennyiség elfogyasztása után hogyan emelkedik a vércukor érték összehasonlítva a szőlőcukor (glükóz) fogyasztásával. Például: 50 gram burogonya eredetű szénhidrát GI értéke magasabb, mint 50 g sárgarépa eredetű szénhidrát GI-je.