A magas szénhidrát és alacsony protein tartalmú diéta állatkisérletekben egyértelműen meghosszabbítja az egészséges mentális állapotot és az állatok életét – jelent meg egy Ausztrál (Sidney) kutatócsoport alapos vizsgálatainak eredményeit összefoglaló közleményben 2018. november 20-án, a neves Cell folyóiratban. (https://www.cell.com/cell-reports/fulltext/S2211-1247(18)31674-7)
A vizsgálat során kísérleti egereket alacsony fehérje- és magas szénhidrát-tartalmú diétán tartottak, és megállapították, hogy ezek az állatok élete hosszabb lett, és mentális, kognitív teljesítőképességük („szellemi” képességük), valamint memória-teljesítményük is javult a többi kísérleti állatéhoz viszonyítva.
Napjaink egyik legfontosabb népegészségügyi kérdése a társadalom idősödése, és a szellemi teljesítőképességüket elveszítő idős emberek arányának növekedése. A Demencia kezelésére szolgáló gyógyszerek tekintetében nincs olyan áttörő szer, ami megoldást jelenthetne erre a kérdésre – ezért fordul egyre nagyobb figyelem a megelőzésre: az életmódra, és ezen belül az étkezés kéréseire.
A földünkön számos jól ismert terület létezik, ahol az ott élők feltűnően tovább élnek másoknál, és lényegesen jobb mentális és fizikai állapotban vannak. Számos vizsgálat próbálta megfejteni e jelenségnek a titkát, és általában az életmódban, az étkezésben találták meg azokat a statisztikailag is értelmezhető eltéréseket, amelyek összefüggésbe hozhatók a hosszabb és mentálisan egészségesebb élettel.
A Mediterrán területek lakóinál, illetve Japán Okinawa szigetén lakóknál is azt tapasztalták, hogy a kalória bevitel 9-10%-át teszi ki csupán a fehérje (Okinawán ez első sorban a hal, de a Mediterrán régióban is jelentős a hal aránya). A szénhidrás forrása pedig általában komplex szénhidrát – Japánban például elsősorban az édesburgonya.
Az Ausztrál kutatók által most közölt vizsgálat nagyjából ezt a helyzetet modellezte, azzal, hogy az állatokat nem korlátozták a tápanyag mennyiségében, csak az arányokat rögzítették (a protein tartalom 5%, 10%, 15% és 19% volt az összehasonlított csoportokban, valamint létrehoztak egy olyan csoportot, ahol vegyes étkezést biztosítottak, de a szükséges mennyiséget 20%-kal korlátozták – magyarul diétáztatták, kis mértékben éheztették ezeket az álatokat). A szénhidrát forrás elsősorban keményítő volt (növényi poliszacharidok), a fehérje pedig főként tej, tejtermék – kazein, és más, elsősorban a sajtokban előforduló proteinek.
Biokémiai és molekuláris genetikai módszerekkel (gén-expresszió vizsgálatokkal), a központi idegrendszer szövettani vizsgálatával, végül memória- és kognitív tesztekkel vizsgálták a csoportokat. Különös hangsúlyt kapott az idegrendszer vizsgálatában a hippocampus területének vizsgálata (itt az idegsejtek elágazódási-sűrűségét nézték – a dendritek denzitását vizsgálták). Erre a területre azért fókuszáltak, mert az Alzheimer demencia során elsősorban itt láthatók eltérések.
Az eredmények alapján megállapították, hogy a magas szénhidrát és alacsony fehérje tartalmú étrend javítja a hippocampus állapotát, a sejtek elágazódása, a dendrit-tüskék száma sokkal magasabb marad, és az elvégzett memória, illetve szellemi teljesítőképességre vonatkozó tesztekben is sokkal jobb eredményt értek el ezek az állatok.
Az állatkisérletek eredményei természetesen nem vonatkoztathatók az emberre, azonban mindenképpen arra ösztönzik a világ tudományos kutatói köreit, hogy vizsgálataikat ebben az irányban folytassák tovább.
Forrás:
Wahl et al.,: Comparing the Effects of Low-Protein and High- Carbohydrate Diets and Caloric Restriction on Brain Aging in Mice. Cell Reports 25, 2234–2243, 2018
