Állatkísérletekből ismert, hogy a fizikai aktivitás és az érzékszervek együttes ingerlése jótékony hatású az agyra, hatékonyabb mint bármilyen más kezelési eljárás. Egy német (magdeburgi) kutatócsoport a tánc hatását vizsgálta középkorú és idősebb emberek szellemi teljesítőképességére.

Az új, tánctanításon alapuló memória-javító program, amely az új mozgási minták tanulásán alapul, a neuroplaszticitást (a központi idegrendszer tanulási képességeit) tekintve jobb eredményt adott, mint a hagyományos fitnesz tevékenység, fizikai aktivitás.

A kutatás során huszonkét egészséges közép- és időskorú (63-80 év) személyt vizsgáltak, akiket véletlenszerűen tánc-csoporthoz vagy sportcsoporthoz osztottak be, majd elvégeztették velük az egész 18 hónapos tanfolyamot. A vizsgált személyeknél MRI vizsgálatot, BDNF meghatározást és neuropszichológiai vizsgálatokat végeztek el a kiindulási időpontban, majd a 6 és a 18 hónappal kezelés után.

A kutatók az aktivitások befejeztével, 6 hónap elteltével szignifikáns növekedést tapasztaltak a bal oldali precentrális gyrusban (agyi tekervényben) a kontrollhoz képest. Ezt a neuroplasztikus hatást a táncosoknál megfigyelt megemelkedett BDNF plazmaszintek okozhatták, illetve azzal együtt emelkedhettek. A kognitív hatásokat illetően mindkét csoport jelentős javulást mutatott a figyelemben és a verbális memóriában egyaránt. Ezenkívül a parahippocampális agyi régió megnövekedett a „táncosok” csoportjában.

A vizsgálati eredmények azt sugallják, hogy a hosszútávú táncprogramban való részvétel, amely állandó kognitív és motoros tanulást igényel, hasznosabb, mint az ismétlődő fizikai gyakorlatok (testedzés, fitnesz) a középkorú és idősebb emberek agyára nézve.

A tánc rendkívül ígéretesnek tűnik az életkorral összefüggő szürkeállomány-csökkenés kivédésében.

(MRI: Mágnesesrezonancia képalkotás – a központi idegrendszer finom funkcionális vizsgálata speciális képalkotó eszközzel, mely szöveti szintű eltéréseket is képes ábrázolni. BDNF: Brain-derived Neurotrophic Factor, a vér-szérumban kutatási jelleggel mérhető fehérje, mely összefüggést mutat az idegsejtek aktivitásával, fejlődésével, a memória-kapacitás fokozódásával.)

Forrás:

Müller, P. Et al: Evolution of Neuroplasticity in Response to Physical Activity in Old Age: The Case for Dancing. Front. Aging Neurosci., 14 March 2017

https://doi.org/10.3389/fnagi.2017.00056

 

A Neuroscience News and Research internetes folyóirat 2017 legfontosabb közleményei között sorolta fel azt a bostoni kutatók által jegyzett publikációt, mely egyértelmű összefüggést mutatott ki a mesteréges édesítőszerek fogyasztása, és az agyvérzés kialakulása, illetve az Alzheimer kór (demencia) betegség létrejötte között.

A cukor- és a mesterségesen édesített italok fogyasztása ismert kardiometabolikus kockázati tényező, ami növelheti a cerebro-vaszkuláris betegség és a demencia kialakulásának kockázatát. A 2017 áprilisában megjelent közleményben a kutatók megvizsgálták, hogy a cukor- és/vagy a mesterséges édesítőszerekkel édesített italok fogyasztása összefüggésbe hozható-e a stroke és/vagy a demencia kialakulásával. A vizsgálatot a már korábban többször alkalmazott, jól kivizsgált közösség segítségével végezték el: a közösség az úgynevezett Framingham Heart Study Offspring kohorsz volt, tehát egy olyan jól kivizsgált, több évtizede megfigyelt több ezres populáció, akik között a stroke, illetve a demencia kialakulása pontosan nyomon követhető volt.

A mesterségesen édesített üdítőitalok fogyasztása a vizsgálat eredményei alapján a stroke, illetve a demencia kialakulását statisztikailag igazolható módon fokozta. Ez a hatás a vizsgált személyek életkorához, neméhez, oktatásához (dementia elemzéséhez), kalóriabevitelhez, étrendminőséghez, testmozgáshoz és dohányzáshoz kapcsolódó statisztikai korrekciók után is jól látható volt, tehát ezek a tényezők nem befolyásolták a mesterséges édesítőszerek hatását. A kockázati arányok stroke esetében a 2,86 szorosra, Alzheimer betegség esetében pedig 2,89 szorosra növekedett. A csak cukorral (pluszban) édesített italok nem voltak összefüggésben a stroke kialakulásával vagy a demencia létrejöttével. Ez a vizsgálat tehát egyértelműen igazolta azt a feltételezést, hogy a mesterségesen édesített üdítőitalok fogyasztása esetén a stroke és a demencia kialakulásának kockázata jelentősen megnő, majdnem háromszor nagyobb lesz.

Forrás:
M. P. Pase et al: Sugar- and Artificially Sweetened Beverages and the Risks of Incident Stroke and Dementia. A Prospective Cohort Study. Stroke. 2017;48:1139-1146

https://doi.org/10.1161/STROKEAHA.116.016027

Egy fontos adalék a "Vitamin-e a D-vitamin?" kérdéshez: 2-3 napja jelent meg jó helyen (JAMA) egy összefoglaló meta-analízis (33 randomizált klinikai vizsgálat eredményeit összesítette, 51 145 páciens adatait), amiből kiderült, hogy a táplálék-kiegészítőként adott D vitamin, kalcium, illetve ezek kombinációja semmilyen hatással nem volt a vizsgált idősebb pácienseknél kialakult csonttörésekre. 
Pedig elvileg ez az egyik fontos indikációja a D vitamin és/vagy Ca pótlásnak; azt várnánk, hogy szignifikánsan csökkenti a csonttörések számát. 
A közlemény megalapozott, megbízható. Gondolom komoly vitát fog kiváltani, és pillanatok alatt komoly vitát generál....

Részletek: ide kattintva olvashatók.