A McMaster Egyetem (Kanada) kutatócsoportja a közelmúltban megerősítette azokat a korábbi megfigyeléseket, hogy a vastagbélben élő mikróbák (bélbaktériumok) összetétele és mennyisége az életkor előrehaladtával változik. Ez a folyamat a kísérleti álatokban (egerekben) a bél gyulladásához vezetett, ami végső soron rövidítette az állatok életkorát.A kutatók által jegyzett közleményben (mely a Cell Host & Microbe folyóiratban jelent meg) bizonyítják, hogy a bél mikrobiológiai összetételét (úgynevezett bél mikrobiomát) módosító beavatkozások, beleértve a mikrobioma-átültetést, a probiotikumokat és a prebiotikumokat is, képesek a bél mikrobiotáinak újbóli kiegyensúlyozására, mely alkalmas a bélrendszer egészséges működésének a helyreállítására és ezáltal képes kivédeni az időskorban jelentkező ilyen eredetű megbetegedéseket. Az öregedés során gyulladásos folyamatok zajlanak a bélrendszerünkben, az esetek többségében minden különösebb tünet vagy jel nélkül, így a folyamat gazdája valójában nem is értesül erről. Ismeretes továbbá, hogy azok, akiknek a vérben a gyulladásos markerek magasabb értéket mutatnak, valószínűleg kevésbé egészségesek, korábban halnak meg, kevésbé aktívak és több krónikus gyulladásos betegségben (demencia, szív- és érrendszeri betegségekben) szenvednek. A gyulladásos állapotú egyének gyakrabban szorulnak kórházi kezelésre, többször jelentkezik náluk igény a fokozott gondozásra. Mindennek ellenére mostanáig nem igazán tudtuk, mi áll az idősek fokozott gyulladásos állapota mögött. A most megjelent kanadai tanulmány először írja le egyértelműen az ok-okozati összefüggést a bél mikrobióma eltérése és a kísérleti állatok (egerek) gyulladásos szintje között. A felfedezés lényege az, hogy a bél-mikrobióma összetételében beállt hosszútávú negatív irányú változás fokozza a bél átjárhatóságát – többek között a kórokozó mikroorganizmusok számára is – melyek a véráramba jutva gyulladásos folyamatokat indítanak be, rontva az immunológiai védekezést és végső soron csökkentve az érintett egyén életkilátásait.
Az immunvédekezés beindításában központi szerepet játszó makrofág sejtek működése egyértelműen sérül az állandó gyulladásos környezetben, a sejtek kevésbé hatékonyan tudják védeni a gazdaszervezetet. Feltételezések szerint a bélflórában kialakult egyensúlyzavar („diszbiózis”) folyamatos fennállása vezethet az állandó gyulladásos környezet kialakulásához – ennek ellensúlyozása pedig sokat javíthat a szervezet védekezésén, és a kísérleti eredmények alapján valószínűleg az egyén életkilátásai is javulnak. A diszbiózis legjobb ellenszere a kiegyensúlyozott egészséges táplálkozás, a megfelelő fizikai aktivitás, illetve amennyiben a bakteriális egyensúly már megbomlott, akkor annak az egészséges személyek vastagbél-flórájából készített szuszpenzió átültetésével történő helyreállítása, és/vagy pre- és probiotikus készítmények használata. Ez utóbbi elmélet bizonyítása számos aktuális tudományos kutatás tárgya jelenleg is. Forrás: Thevaranjan et al. Age-associated microbial dysbiosis promotes intestinal permeability, systemic inflammation, and macrophage dysfunction. Cell Host & Microbe, 2017doi:10.1016/j.chom.2017.03.002.
