Van, aki hízik, és van, aki fogy: pedig nagyjából azonos étrendet követnek. Mi lehet ennek az oka? Bonyolult, számos komponensből összeálló folyamat áll a háttérben, melynek fontos pillére a genetika, tehát mindaz a biológiai információ, amit szüleinktől örököltünk.
A közelmúltban számos génről kiderült, hogy hatása van az ízérzékelésre és az étkezési preferenciákra (tehát arra, hogy mi ízlik, és mit nem fogyasztunk szívesen). Az újonnan felfedezett gének működésének megismerése lehetővé teszi olyan személyre szabott diéta kidolgozását, mely, nemcsak a fogyás, hanem sok krónikus megbetegedés, (például a daganatos betegségek, a depresszió és a magas vérnyomás) kialakulásának a valószínűségét is csökkentheti. Az eddigi tudományos vizsgálatok kiderítették, hogy az egyéni, genetikai profilokon alapuló étrend alkalmazása nagymértékben javítja az így kezelt személyek egészségi állapotát, csökkenti testsúlyukat - összevetve az azonos kalória tartalmú, de a genetikai tulajdonságokazt figyelmen kívül hagyó diétás étrendet használó kontrolcsoporttal.
Olasz kutatók (Dr. Nicola Pirastu és Dr. Antonietta Robino - University of Trieste; és IRCCS Burlo Garofolo Institute for Maternal and Child Health, Trieszt, Olaszország) olyan új géneket írtak le a közelmúltban, melyek képesek befolyásolni az étel-preferenciát, étvágyat – tehát azt, hogy mit fogyasztunk szívesen, és mit nem; valamit azt, hogy ezen gének milyen befolyással vannak a leggyakoribb táplálkozási rendellenességekkel (például a túlsúly, az elhízás és a cukorbetegség elleni védelemben vagy hajlamban). "A közelmúltig a legtöbb tudományos vizsgálat csupán néhány specifikus íz érzékelésére fókuszált – elsősorban a keserű ízű anyagokra – aminek eredményeként sikeresen megismertük néhány speciális vegyület (például a koffein és a kinin) értzékelésének mechanizmusát, és ennek genetikai hátterét" - mondta Dr. Robino. "Munkánk során a korábbi ismereteket kiterjesztettük az egész genomra (a teljes genetikai állományra), azzal a céllal, hogy tisztázzuk, mely specifikus gének okozzák a jól ismert egyéni különbségeket az ízérzékelésben és az étkezési preferenciákban."
A kutatók egy tanulmányuk során 2311 olasz személy genetikai vizsgálatát végezték el, majd további 1755 más országból származó személyt is bevontak munkájukba. Eredményeik alapján 17 olyan gén került leírásra, melyek bizonyos élelmiszerek kedveléséhez köthetők (például articsókát, szalonnát, kávét, cikóriát, sötét csokoládét, kék sajtot, fagylaltot, májat, olajat vagy a vajat a kenyéren, narancslevet, joghurtot, fehérborokat és gombákat preferáló géneket írtak le). Meglepő módon ezeknek a géneknek nem volt közük a korábban már leírt, szagláshoz és ízérzéshez köthető génekhez.
Az élelmiszer preferencia (ki mit szeret), a táplálkozáshoz köthető megbetegedések és a személy genetikai jellemzői között egyértelműen van összefüggés. További intenzív kutatások indultak ezen összefüggések részleteinek tisztázása céljából, és ami még fontosabb: hogyan, és milyen módon befolyásolható a betegség-hajlam, vagy a már kialakult kórkép, és milyen módon használhatjuk fel a vizsgált személy genetikai tulajdonságait az optimális diéta, táplálkozási folyamat kialakításában.Forrás:
European Society of Human Genetics (ESHG). „Revolutionizing diets, improving health with discovery of new genes involved in food preferences.” ScienceDaily. ScienceDaily, 1 June 2014. <www.sciencedaily.com/releases/2014/06/140601201954.htm>.