2019-nCoV – az új Coronavírus (összefoglaló)

Összefoglalom, amit ma (2020. január 28-án) fontosnak tartok.

2019-nCoV

Az új járványt okozó vírus a Coronavirus beta, ismert RNS vírus (elektronmikroszkópos felvételen olyan, mint a Nap, a körülötte látható koronával, innen a neve), elvileg a gyenge nátha, illetve enteritisz + nátha igen gyakori kórokozója, azonban néha megvadul: a SARS és a MERS testvére.

SARS: távolkelet, 2000-2004, Severe Acute Respiratory Syndrome;

SARS Coronavirus

MERS: Middle-East RS.

Az utóbbi esetében 30% volt a letalitás, a SARS-nál kb 10-15%.

Az Influenza vírushoz hasonló a letalitási sajátossága: éveken át állatokban terjed, így az emberek tömegei nincsenek antigenitását tekintve felkészült állapotban. Amikor fajt változtat (emberre válik patogénné), hamarabb fejlődik ki a légzési elégtelenség, mint a hatékony immunválasz. Ha ezt sikerül áthidalni, a beteg túléli, ha nem, megfullad (csökkenti, esetenként ellehetetleníti a tüdő légzőhámján keresztüli gázcserét, kb. ugyanúgy, mint az influenza vírus okozta haemorrhaggiás pneumonia – vérzéses tüdőgyulladás – esetében). Azonban az esetek többségében gyenge nátha tünetei mellett átvészelik a betegséget pár nap alatt, némi immunitást is szereznek így, esetleg észre sem veszik.

Most úgy tűnik, hogy nincs ember-ember fertőzés még igazolva, ami jó hír elvileg, azonban a terjedés sebessége mégis sugall valami ilyesmit. Denevér, (macskafélék, kis emlősök) lehetnek a forrás – a kígyó szerepét nagyjából kizárták. Zoonozis a definició szerint, tehát állatról emberre, illetve állati váladék – tárgyak – ember a fertőzés útja. A kínai hatóság által közölt mennyiségnél két-három nagyságrenddel is több lehet a fertőzött, ami persze azt jelenti, hogy nem annyira veszélyes, mert csak 100-200 halott van eddig. Azonban ezer körül van a súlyos állapotban levők száma.

Az inkubáció 7-14 nap, ami sok, és ami nehezíti a járvány követését epidemiológiai eszközökkel. A SARS vírus egyszer csak eltűnt, a MERS is, most is ezt remélik, hogy valamilyen okból egyszer csak a 2019-nCoV (ez a WHO szerinti neve) is leáll.

A maszk valószínűleg véd, a 30 percenként végrehajtott rendes kézmosás ugyancsak (szappan, kefe, legalább fél perc. Fertőtlenítő kézmosó nem kell, az nem segít). Ennek oka az, hogy ugyan cseppfertőzést feltételezünk róla (mint mondtam, az ember-ember fertőzést még ismereteim szerint nem igazolták), de a cseppfertőzéssel a tárgyakra, kilincsre, kapaszkodóra került cseppeket az ember az arcára, szájába, szemére keni, így lehet elkapni. Ha maszkban gondolkodunk, akkor vírusok számára nem átjárható maszk kellene (van ilyen, vagyonokért), illetve szemüveg, és ezeket rendszeresen cserélni kell. A hagyományos papír maszk, fülre akasztva a szenteltvízzel közel azonos hatékonyságú.

Magyarországon vannak helyek, ahol nagyon sokat tudnak a Coronavírusokról, Pécs, Szenthágotai János Kutatóközpontban van a világ egyik vezető kutatói csoportja Dr. Kemenesi Gábor vezetésével. Ezért picit elgondolkodtató, hogy a hazai egészségügyi, közegészségügyi, epidemiológiai kommunikációja mindeddig nem talált magára. Remélem ezen hamarosan változtatnak, és igénybe veszik az ország határain belül jelenlevő szakmai tudást.

A külföldi utazás elősegíti a rezisztens bélbaktérium-fertőzés kialakulását és terjedését

Az egzotikus vidékek látogatása maradandó élmény. Nemcsak Önnek, de mikrobiomájának is. Egy holland vizsgálat világított rá arra, hogy a külföldi utazás során nagy az esélye annak, hogy valaki veszélyes mikrobákkal fertőződik.

A COMBAT nevű klinikai vizsgálatban Hollandiában 2001 másik országba utazó, illetve 215 otthon hagyott családtag vett részt. A résztvevők az utazás előtt, ill. hazaérésük után közvetlenül, majd 1, 3, 6 és 12 hónappal székletmintát adtak és ebben vizsgálták egy potenciális kórokozó, az ESBL-termelő Enterobacteriaceae (ESBL-E) baktériumok jelenlétét. (Ezek a mikroorganizmusok antibiotikumra nem reagáló súlyos fertőzéseket tudnak okozni, különösen akkor, ha valaki legyengült).

Utazás előtt az alanyok túlnyomó részénél (1847 személynél) nem volt jelen ESBL-E; több mint harmaduk (34,3%) viszont közülük a visszaérkezést követően ESBL-E pozitívvá váltak. Ennek az esélye a legnagyobb a Dél-Ázsiába utazók között volt a legnagyobb mértékű; három negyedük szerzett be ESBL-E-t. A betegek alapos kikérdezése alapján az ESBL-E jelenlétének valószínűségét fokozta az utazás alatti antibiotikum-használat; az utazás alatti és azt követő hasmenés; illetve az, ha az illető idült bélgyulladásban szenvedett már az utazás előtt is. Az ESBL-E a hazatérés után többnyire eltűnt, bár 11,3%-nál a kórokozó 12 hónap után is kimutatható volt.  Ráadásul a kórokozó az érintettek 12%-ánál a családtagokat is megfertőzte.

Forrás:

Arcilla M.S. et al.: Import and spread of extended-spectrum β-lactamase-producing Enterobacteriaceae by international travellers (COMBAT study): a prospective, multicentre cohort study. Lancet / Infectious Diseases, Vol 17 Issue 1 p78-85 (2017) DOI:https://doi.org/10.1016/S1473-3099(16)30319-X

Az emelkedett koleszterinszint csökkentésében segíthet a B12 vitamin pótlása

A www.napidoktor.hu oldalon újra megjelent egy korábbi beszélgetés, melyben a koleszterin-szint emelkedését, illetve a B12 vitamin szerepét foglaltuk össze laikusok számára is érthető formában.

IDE kattintva elolvasható az írás.

A drBEZZEGH B6-9-12 táplálékkiegészítő kapszula alkalmas a hiányzó B12 vitamin visszapótlására. Próbálja meg – nem ritkán már ennyi elegendő az emelkedett szint csökkentéséhez.

B12 vitamin modellje – az egyik legősibb molekula, főként állati eredetű élelmiszerben található, ezért a vegán, vegetariánus diéta esetében feltétlenül gondoskodni kell a pótlásáról.

A hosszú és mentálisan egészséges élethez szükséges a magas szénhidrát tartalmú diéta

A magas szénhidrát és alacsony protein tartalmú diéta állatkisérletekben egyértelműen meghosszabbítja az egészséges mentális állapotot és az állatok életét – jelent meg egy Ausztrál (Sidney) kutatócsoport alapos vizsgálatainak eredményeit összefoglaló közleményben 2018. november 20-án, a neves Cell folyóiratban. (https://www.cell.com/cell-reports/fulltext/S2211-1247(18)31674-7)

A vizsgálat során kísérleti egereket alacsony fehérje- és magas szénhidrát-tartalmú diétán tartottak, és megállapították, hogy ezek az állatok élete hosszabb lett, és mentális, kognitív teljesítőképességük („szellemi” képességük), valamint memória-teljesítményük is javult a többi kísérleti állatéhoz viszonyítva.

Napjaink egyik legfontosabb népegészségügyi kérdése a társadalom idősödése, és a szellemi teljesítőképességüket elveszítő idős emberek arányának növekedése. A Demencia kezelésére szolgáló gyógyszerek tekintetében nincs olyan áttörő szer, ami megoldást jelenthetne erre a kérdésre – ezért fordul egyre nagyobb figyelem a megelőzésre: az életmódra, és ezen belül az étkezés kéréseire.

A földünkön számos jól ismert terület létezik, ahol az ott élők feltűnően tovább élnek másoknál, és lényegesen jobb mentális és fizikai állapotban vannak. Számos vizsgálat próbálta megfejteni e jelenségnek a titkát, és általában az életmódban, az étkezésben találták meg azokat a statisztikailag is értelmezhető eltéréseket, amelyek összefüggésbe hozhatók a hosszabb és mentálisan egészségesebb élettel.

A Mediterrán területek lakóinál, illetve Japán Okinawa szigetén lakóknál is azt tapasztalták, hogy a kalória bevitel 9-10%-át teszi ki csupán a fehérje (Okinawán ez első sorban a hal, de a Mediterrán régióban is jelentős a hal aránya). A szénhidrás forrása pedig általában komplex szénhidrát – Japánban például elsősorban az édesburgonya.

Az Ausztrál kutatók által most közölt vizsgálat nagyjából ezt a helyzetet modellezte, azzal, hogy az állatokat nem korlátozták a tápanyag mennyiségében, csak az arányokat rögzítették (a protein tartalom 5%, 10%, 15% és 19% volt az összehasonlított csoportokban, valamint létrehoztak egy olyan csoportot, ahol vegyes étkezést biztosítottak, de a szükséges mennyiséget 20%-kal korlátozták – magyarul diétáztatták, kis mértékben éheztették ezeket az álatokat). A szénhidrát forrás elsősorban keményítő volt (növényi poliszacharidok), a fehérje pedig főként tej, tejtermék – kazein, és más, elsősorban a sajtokban előforduló proteinek.

Wahl et al., 2018, Cell Reports 25, 2234–2243 November 20, 2018 a 2018 The Author(s). https://doi.org/10.1016/j.celrep.2018.10.070

Biokémiai és molekuláris genetikai módszerekkel (gén-expresszió vizsgálatokkal), a központi idegrendszer szövettani vizsgálatával, végül memória- és kognitív tesztekkel vizsgálták a csoportokat. Különös hangsúlyt kapott az idegrendszer vizsgálatában a hippocampus területének vizsgálata (itt az idegsejtek elágazódási-sűrűségét nézték – a dendritek denzitását vizsgálták). Erre a területre azért fókuszáltak, mert az Alzheimer demencia során elsősorban itt láthatók eltérések.

Az eredmények alapján megállapították, hogy a magas szénhidrát és alacsony fehérje tartalmú étrend javítja a hippocampus állapotát, a sejtek elágazódása, a dendrit-tüskék száma sokkal magasabb marad, és az elvégzett memória, illetve szellemi teljesítőképességre vonatkozó tesztekben is sokkal jobb eredményt értek el ezek az állatok.

Az állatkisérletek eredményei természetesen nem vonatkoztathatók az emberre, azonban mindenképpen arra ösztönzik a világ tudományos kutatói köreit, hogy vizsgálataikat ebben az irányban folytassák tovább.

Forrás:

Wahl et al.,: Comparing the Effects of Low-Protein and High- Carbohydrate Diets and Caloric Restriction on Brain Aging in Mice. Cell Reports 25, 2234–2243, 2018

https://doi.org/10.1016/j.celrep.2018.10.070