Az előző esztendőben sok labordiagnosztikával foglalkozó cikk jelent meg az általam is szerkesztett rovatban (www.medicalonline/hu, gyógyítás, háziorvostan), ezek között Vásárhelyi Barna professzor úr összefoglalója a laboratóriumi vizsgálati értékek értelmezéséről feltűnően sok olyan visszajelzést kapott, melyben javasolták az írás széles körben történő terjesztését szakmai és laikus körökben egyaránt.
A legfontosabb megállapításai a következők: az orvosi tevékenység során a laborvizsgálatokra alapozva hozzák meg a döntések több mint kétharmadát. Ugyanakkor nem szabad kizárólag egy „kóros” paraméterre diagnózist alapozni. Mindig figyelembe kell venni a klinikai tüneteket, jeleket, a beteg panaszait, az összefüggő egyéb laborvizsgálatok eredményeit.
Érdemes jól átgondolni, milyen vizsgálatokat kérnek. A feleslegesen kért vizsgálat nemcsak pénzbe (ill. vérbe, időbe, fáradtságba) kerül, a nem elhanyagolható valószínűséggel jelentkező álpozitív eredmény alaposan félreviheti a kivizsgáló orvost. Minél több felesleges vizsgálatot kérünk, a „kóros” érték megjelenésének valószínűség nő, annak ellenére, hogy a vizsgált személy nem beteg.
Az egyszeri kóros eredményt adó tesztet az intenzív kivizsgálás indítása előtt ismételni kell, illetve hasonló információtartalmú, más elven alapuló laborvizsgálattal igazolni. Lehetőség szerint ugyanahhoz az orvoshoz (és laborhoz) célszerű visszamenni, aki a kérdéses vizsgálatokat kérte, ugyanis így tisztázható a leggyorsabban az a kérdés, hogy az adott eredmény mögött tényleg van-e kezelendő megbetegedés.
A laboratóriumi vizsgálatok fontos információt tartalmaznak. Mi, laboratóriumi szakemberek pedig segítünk kiolvasni a lényeget – tessék csak bizalommal hozzánk fordulni.